Amikor a padló már tiszta — mégis koszosnak látszik Cleanne Zsuzsi #challenger írása
Amikor a padló már tiszta — mégis koszosnak látszik – avagy mit tanított nekünk egy két éve rendszeresen takarított lépcsőház a professzionális tisztításról?
A takarítás világában van egy mondat, amit szinte minden héten hallunk:
„Már mindent próbáltunk, mégsem lesz tiszta.”
És ilyenkor sokszor nem az a probléma, hogy nincs takarítva egy felület. Hanem az, hogy nem a megfelelő tisztítószert, a nem megfelelő technológiával használják.
A vendéglátásban, ipari konyhákon, létesítményüzemeltetésben és társasházaknál újra és újra ugyanabba a hibába futok bele.
Sokan még mindig azt gondolják: minél erősebb egy vegyszer, annál jobb eredményt fog adni. Vagy a másik klasszikus: minél többet öntünk egy tisztítószerből, annál jobban fog takarítani.
Pedig a professzionális takarítás nem így működik. Nem attól lesz valami tiszta, hogy ráöntünk fél liter vegyszert vagy „biztos, ami biztos” alapon jól meglocsoljuk hypoval. Sőt, sokszor pont itt kezdődik a probléma. Mert a legerősebb szer sem fog csodát tenni, ha rossz felületen, rossz szennyeződésre, rossz technológiával használják.
A professzionális tisztítás nem a mennyiségről szól. Hanem arról, hogy: a megfelelő szennyeződést, a megfelelő felületen, a megfelelő tisztítószerrel és megfelelő technológiával, fókuszáltan kezeljük. Mert a cél nem az, hogy több vegyszert használjunk.
A cél az, hogy valóban tiszta legyen a felület — fölösleges vegyszerterhelés, károsodás és irritáció nélkül.
Nemrég egy körülbelül két éve átadott, rendszeresen takarított társasházi lépcsőház mélytakarítására kaptunk felkérést. Papíron minden rendben volt. A takarítás rendszeres volt. A felmosás megtörtént. A „meg van csinálva” érzés is pipa. Csakhogy a greslap egészen más történetet mesélt.
A strukturált greslap pórusaiban mélyen beült, elsötétedett lerakódás ült, amelyet a hagyományos felmosás már egyszerűen nem tudott eltávolítani. És ez az a pont, ahol sokan legyintenek: „Ezt már nem lehet feltakarítani.”
Pedig a legtöbb esetben nem arról van szó, hogy nem lehet. Hanem arról, hogy nem a megfelelő technológiával próbálták.
A CLEANNE-nél ráadásul általában nem az „egy gyors felmosás kéne” típusú felkérések érkeznek hozzánk. Többnyire pont azok a felületek találnak meg minket, amelyek már mindenkin kifogtak. Azok a makacs, mélyen beült szennyeződések, amikre már mindenki csak annyit mond: „Ezt hagyjuk… ez már ilyen.”
És valljuk be: a legtöbb helyen pont a legnagyobb kihívást jelentő felületet mutatják meg nekünk először. Azt, ami évek óta problémás. Azt, amit már „mindenfélével is próbáltak”.
Mi pedig általában pont innen szeretünk indulni. Mert amikor egy felületre már mindenki azt mondja, hogy „ezt hagyjuk”, nálunk általában ott indul be a szakmai kíváncsiság — vagy finomabban fogalmazva: a „fogd meg a söröm” üzemmód.
Mert a legtöbb esetben nem maga a burkolat a probléma. Hanem az, hogy a napi takarítás technológiája már nem éri el azt a mélységet, ahol a szennyeződés valójában van.
A kosz ugyanis makacs módon nem igazodik a heti felmosási rutinokhoz.
És itt jön a szakmai valóság: A legnagyobb hiba nem az, hogy a kosz erősebb — hanem az, hogy rossz a technológia.

Vendéglátós pályafutásom során rengetegszer találkoztam ugyanazzal a problémával.
Erősen savas vagy erősen lúgos tisztítószereket egyszerűen ráöntik vagy ráfújják a felületre, gyors áttörlés, majd amikor nem történik azonnali csoda, jön a csalódás:
„Ez nem működik.” Vagy még rosszabb: „Megmarta a felületet.”
Pedig a legtöbb esetben nem maga a szer a hibás.
A kérdés mindig ugyanaz:
Milyen szennyeződésre, milyen felületen és milyen technológiával használjuk?
Mert ugyanaz az ipari tisztítószer lehet egyszerre: kiváló megoldás vagy súlyos hiba.
Egy erősen savas tisztítószer például rendkívül hatékony lehet:
• vízkő ellen,
• ásványi lerakódások esetén,
• só maradványok eltávolításánál,
• utcáról behordott szennyeződéseknél.
Viszont rossz alkalmazás mellett könnyen károsíthatja:
• az érzékenyebb felületeket,
• a fugát,
• és nem utolsósorban az emberi szervezetet is.
És itt jön az a rész, amiről valahogy mindig kevesebb szó esik. A legsúlyosabb hiba ugyanis sokszor nem a felületen történik. Hanem a takarítást végző személyen.
Nem egyszer láttam olyan takarítást, ahol az erős vegyszerből több fogyott, mint fertőtlenítőből egy HACCP-audit előtti napon — közben már mindenki köhögött, csípte a szemét a vegyszer, a kosz meg ugyanúgy ott ült és gyakorlatilag telibe vigyorgott az ember arcába. Na, ott érdemes megállni egy pillanatra. Mert az nem professzionális tisztítás. Az rossz technológia. És a kettő között óriási különbség van.